2022. április 25., hétfő

ZÚG A FEJEM, - AVAGY; A VILÁG KÁOSZA...

 

                                     

                                       ZÚG A FEJEM,  - AVAGY; A VILÁG KÁOSZA…

 

 Megnéztem a híradót és két részletet egy interjús műsorból. Ez a dolgozó szobám, itt van az íróasztalom, s rajta  a  számítógépem. Nem  terveztem blog  írását,  3  percen  át  körbe-körbe jártam, várva, hogy kitisztuljon a fejem attól a szellemi szecska  áradattól, amely  rám zúdult.  Aztán  le  kellett  ide ülnöm egy belső indításra, hogy megpróbáljam leírni (kiírni?) a mentális hulladékot magamból, de  főleg; megalkotni a resumét, a holisztikus látással megfogalmazható konklúziót. Mióta az ember társadalmi formációba szerveződött, azóta próbálkozik megfogalmazni egyetemes igazságokat, erkölcsi normákat, s jogi kereteket. S főleg; megpróbálja értelmezni a LÉTET  (ens), ezen belül a saját létezésének értelmét. Filozófiatörténeti tanulmányaim során arra kellett rádöbbennem, hogy kezdve a milétoszi és éleai bölcseleti iskoláktól egészen a mai napig, sikertelen ez a kísérlet. Egymásnak gyökeresen ellentmondó vélemények harca az ember szellemtörténete... A művészettörténet stílusváltó korszakai is azt  "üzenik", hogy nem volt tökéletes, elégséges az előző, majd mi alkotjuk meg az igazit, a véglegeset. Aztán jött a következő iskola, amelyik u.azt mondta őróluk... No, és mit látunk a társadalmak önszerveződéseinek történetében? Milyen keretek, normák között kell élnünk, hogy a béke, a biztonság, a jólét, és az igazságosság jellemezze életünket? Megszülettek a törzsi közösségek, ezekből a föderációk, jöttek az államok, amelyek élén álltak fáraók, királyok, császárok. Feudalizmus,  kapitalizmus no meg a kétféle szocializmus. Most a demokrácia dallamait fuvolázzuk, amelybe belefér mérhetetlen sok, és egymásnak teljesen ellentmondó irányzat, de ezek az irányzatok sem bírnak állandó tartalommal, pl. teljesen más volt a deák ferenci liberalizmus, mint a mai amerikai, és a honunkban levitézlett SZDSZ-es praxis... Már-már bálvánnyá merevedett ez a szó: demokrácia. Ez a megkérdőjelezhetetlen idol. Szajkózzuk, naponta sok ezerszer íratik le a médiában, mondatik ki politikusok által. Pedig erről Platón nemes egyszerűséggel csak ennyit mondott; "A demokrácia  a csőcselék uralma" ((...népi demokrácia...)) Démosz=nép, kratein=uralom. Az "Istenadta nép...." A fent felsorolt   - és fel nem sorolt-   izmusok  poklában milliók pusztultak el valamelyik "igazság" nevében, zászlaja alatt.  Bölcselettudományi   -logikai-   axióma, hogy  nincs, NEM  LEHET duplex  veritas=kettős igazság!!!  Attól zúg a fejem, hogy az előbbiekben vázlatosan ismertetett szellemi, világnézeti, társadalomelméleti/gazdasági ellentmondások sorozata oly mértékben felpörgött kis hazánkban, hogy ha a régiek kijöhetnének sírjaikból, azonnal visszamenekülnének... Politikusaink egy része rezzenéstelen arccal tud/mer kiállni, és homlokegyenest kijelenteni az ellenkezőjét annak, amiket 5 nappal, 2 héttel, 1 hónappal ezelőtt végérvényes igazságnak, az egyetlen helyes útnak jelöltek meg. Bele a mikrofonokba, a kamerákba, bele a képünkbe. Az emberi szó  totális devalvációjának vagyunk szenvedő alanyai. Ők boldoggá  akarnak minket tenni, ha belepusztulunk is…  Nem az ő hataloméhségük, uralomvágyuk, haszonlesésük motiválja őket, á, dehogyis! Ők kimondottan csakis  a mi, az Ország javát  akarják,  kedden máshogy, csütörtökön máshogy, és pénteken lemeszelve az ötperces igazságaikat, egy legújabb igazsággal állnak elő. Ha ide hoznának egy dél ausztráliai, közepesen fejlett kaméleont, szegényke szégyenletében azonnal visszamenekülne, hiszen ő csak  2, maximum 3 színt képes váltani...

 Barátaim!  Ülünk a Titanicon, s a jéghegy csúcsa már kezd kirajzolódni. Nincs kettős igazság!!!  Valaki öt és félezer évvel ezelőtt megszólalt, és kijelentette magát. Rendet vágott a beteggé vált, lelkileg  sebesült emberi dzsungelben. Törvényt adott. Világosat, egyértelműt. Kétezer évvel ezelőtt Ő  eljött közénk,  "külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember,"  és  olyan dolgokat  tett, olyanokat mondott, amilyeneket sem előtte, sem utána, soha, senki. Teljes autoritással cselekedett, és megfogalmazta;  „ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ  IGAZSÁG,  ÉS  AZ  ÉLET."  A teljes, az  EGYETLEN igazság  3 1/2, + 2 ezer év óta ugyanaz, változatlan, vagyis: örök. Ez a fundamentum, ez a szikla. Lehet nekimenni, de nem a szikla fog összetörni. Lehet megkerülni, de nem a szikla  fog megsemmisülni. Ezt a történelem eklatánsan bizonyítja. Mindegyik izmus elpusztult, semmivé lett, mindegyik ideológia porig alázódott eddig, amelyik  fellázadt, s gyűlölettel támadta ezt az igazságot. Vakok ők, s vakok vezetői.  "Historia  est magistra  vitae" =A történelem az élet  tanítómestere. Ezek az urak, akiktől bezúgott a fejem, nem akarják mindezt tudomásul venni, szintúgy az általuk megtévesztettek sem. Legalább azon kéne egy csendes órában elgondolkodniuk, hogy Isten  létezésében, az  általa megfogalmazott egyetlen igazságban hittek/hisznek komoly tudósok, egyetemi tanárok, a TERMÉSZETTUDOMÁNYOK művelői, közismert írók, művészek milliói.  Ennyien tévednének???  Szodoma, Gomora, Római Birodalom, Hitler birodalma, Sztálin rémuralma,     - nem sorolom tovább,-    elpusztultak. Isten, Jézus Krisztus , AZ  EGYETLEN  IGAZSÁG  PEDIG  ÉL,  és örökké élni fog!!!  Urak, perc emberkék, de jó lenne, ha befejeznétek Mephistó dalának rikácsolását fals hangotokon... Mire  e  blogom végére értem, kitisztult  a fejem, megnyugodtam, s aludni is jól tudok majd.

 Úszik  a Titanic, s  a  jéghegy már  látás távolságra van...

2022. április 21., csütörtök

                                                            VILÁGNÉZET.


Annak a bizonyos X-nek a berajzolása,
egy épp aktuális esemény kiváltotta érzelmeinken, hangulatunkon múlik. Ha jó kedvem van, akkor ide teszem, ha morcos hangulatban ébredek a fontos választás (DÖNTÉS!!!) reggelén, akkor amoda. Úgy gondolom azonban, hogy egy X hová írása az egyén világnézetén kell, hogy múljon!
  Világnézet. Ha érett, szellemileg kiteljesedett individuumról beszélünk, akkor az ilyen ember beton alapra helyezi ezt. Az alapos történelmi tudásra/ismeretre, a filozófia legalább vázlatos tanulmányozására,   -s mellékesen; az ideológiák mivoltának, folyamatának ismeretére,-   valamint tájékozódásra a szociológia területén. Mindezeken felül, legalább az utolsó 60-70 év politikai eseményeinek, folyamatainak alapos ismeretére.  ( Az ebben a bekezdésben felsoroltakból tudatosan hagytam ki a LEGMAGASABB, transcendens rendező elvet, mert ez nem férne bele a jelen írás keretébe.)  - Azon embereket, akik ezekből egyet sem tesznek döntéseikben megfontolásuk tárgyává, perc-embereknek hívjuk.


Magyarországon két főcsoport létezik, nem számítva a törmelék, kis tömörüléseket. Minden felnőtt ember tudja, hogy kik, milyen pártok tartoznak az egyik, s a másik oldalhoz. Kérem; ezt a két oldalt két, egymástól élesen, és összeegyeztethetetlenül különböző világnézet, erkölcsi, jogelvi, társadalomszemléleti TOTÁLIS ellentét választja el !!!  Szabadjon itt egy szubjektív szóhasználattal élnem: mindkettő hatalmon, kormányon létét vizsgálva megállapítható, hogy úgy viszonyulnak egymáshoz, mintha nem egy országban élnénk. Más az atmoszféra,  más a szóhasználat, az emberi viszonyok minősége, mások a távlatok, - de még a levegő is más... Ezen megfontolások után, kérdem tisztelettel; lehet-e, szabad-e azt a bizonyos X-et úgy kezelnünk, mint egy lottószelvény kitöltését, mint annak az eldöntését, hogy melyik étterembe üljünk be éppen? Hogy aznap milyen színű inget vegyünk fel?  Hogy lehet egy számunkra nem szimpatikus döntés, esemény alapján az életünket ALAPJAIBAN eldöntő, meghatározó választás X betűje felől határoznunk???  Aki így cselekszik, aki nem mindent átgondolva, mérlegelve határoz, az önmagát alacsonyítja le, önmagáról állít ki szegénységi bizonyítványt! A homo sapiens nem csupán érzelmi lény, hanem a kiérlelt, csiszolt ÉRTELMÉNEK a birtokosa is..
Nos, hát ezzel a hatalmas felelősséggel mérlegeljünk, és ne a hirtelen felszökő vérnyomásunk alapján.
Kérném szépen.

 

 

A fenti írásom végére érve rájöttem, hogy a nálam  bölcsebb, a Bivalybürgözdön élő, idős Mari néni, sokkal tömörebben, frappánsabban fogalmazott volna. Így: " Amit főztél, - azt fogod enni!"   Hozzá teszem; legalább 4 évig...

 

                                             VÁLASZTÁSAINK.

                                    ( Avagy: cirkuszt,  és  kenyeret! )

 

 

Kis hazánkban véget értek a parlamenti választások, a forrponton álló levegő lassan leszáll az átlagos hőmérsékletére, s az élet is visszazökken a megszokott kerékvágásba. Nekem eszem ágában sincs most politikával foglalkozni, engem az foglalkoztat és késztet töprengésre, ami az  egész emberiséget, de annak 80%-át biztosan jellemzi évezredek óta folyamatosan, de különösen egy-egy útelágazás előtt állva, mint pl. a fent említett választás, de tán a történelem összes választásakor. Mi ez a (kór) tünet? = A " Panem et circenses", a cirkuszt, és kenyeret kiabáló, de inkább üvöltő, hatalmas tömeg.  Az a bizonyos 80%...  Ez a jelenség sokkal régebbi, mint a Római Birodalomban született előbbi idézet! Már a történelem hajnalán, az első leletek előtt, ez a biologikumra jellemző vezérlő elv mozgatta a törzsi szerveződéseket, s azután a törzsek közötti hatalmi harcokat. Érthető, hiszen akkor még a szellemi értékrendnek nyoma sem volt, minden idejüket és energiájukat a létért való küzdelem foglalta le. E helyen képtelenség lenne az emberi jelenség fejlődésének, a szellemi, spirituális értékek fokozatos kialakulását ismertetni, a rendezett társadalmi formációk, és ennek nyomában a kultúra megjelenésének felvázolását megvilágítani, mert ez nem egy blog kereteibe, hanem vaskos, tudományos publikációba férne bele. De ennyit ide kellett írnom ahhoz, hogy a meglehetősen pesszimista, már-már schopenhaueri borúlátásom ne tűnjék megalapozatlannak. Igen, borúlátó vagyok, mert tanulmányozva az egyetemes, és szellemtörténelmet, azt látom, hogy amíg a természettudományok, a technikai civilizáció rohamtempóban fejlődik, addig a társadalom többsége, s benne az egyes ember szellemi, belső építkezése, orientációja alig mozdul felfelé az alfa ponttól. Alig észlelhető a perszonalitásnak, az individuumnak a kiteljesedése afelé, amelyre hivatott; a spiritualitás, a maradandó  értékek középpontba való helyezése, birtokba vétele felé.  Áttekinthetetlen tömegű irodalma van a filozófiának, a pszichológiának, a szociológiának, a teológiának, és a művészetek összes,   - képző, építészeti, zeneművészeti-  ágának, hatalmas épületeket betöltő könyvtárak nehezen tudják már befogadni. De vajon, ezen értékek jellemzik az életünk folyását, társadalmunk napi normatíváit? Mi motiválja   - az altamirai barlang óta folyamatosan- az öt kontinens embereit egy-egy döntése meghozatala előtt? Miről szólnak az egymással szembenálló pártok, a LÁTSZÓLAG sokféle ideológiát valló, de  VALÓJÁBAN CSAK  KÉT  TÁBORT JELENTŐ képződmények ígéretei, amikor arra akarják rávenni az embereket, hogy őket válasszák meg vezetőjükül, vagyis a hatalom birtokosainak?  Nos, hát pontosan arról, ami engem elszomorít, arról, ami a husánggal való bölény vadászat óta alig változott, csak a technikai kivitelezés modernizálódott. Arról, hogy "ha minket választasz, akkor dupla adag kenyér  jut az asztalodra, lesz komfortos lakásod, emelkedik a fizetésed/nyugdíjad, és még nyaranta üdülésre is lesz pénzed. Szabadságod is csak általunk lehet." Tehát;  a "cirkuszt, és kenyeret" ősi bülbül csábdala zengi be a teljes médiát, a hallható, olvasható világot... De ennél nagyobb tragédia az, hogy erre van     - majdnem csakis erre...-    fogadókészség. A kampány zenebonájában harsogó számok hallgatása után leülnek az emberek, előkerül a papír-ceruza,    -ki mennyit ígért,-   mennyivel többet az X párt, s oda kerül a voks... Arról már szinte csak röstelkedve merek írni, ami az egész jelenség legalja; ezrek szavaznak bizalmat egy tányér pörköltért, és egy üveg kőbányai világosért... Ide jutottunk, ill. EDDIG jutottunk kedves barátaim. Hol van a homo sapiens, aki azt mondja: "Nekem van megalapozott világnézetem, értékrendem, és ha az ennek ellenkezőjét valló párt tízszeres fizetést, rózsadombi luxus villát úszómedencével, nyaranta 3 hetes pihenést ígér a Kanári szigeteken, én  AKKOR SEM  őket fogom választani, mert másnap is szeretnék tiszta tekintettel a tükörbe nézni." ?

  Persze, azért még sincs egészen elveszve minden! A fent leírtak "csak" az összesség 80%-ára vonatkoznak. Milliók élnek a világon, és igen sokan a mi hazánkban is, akik éles, látó szemmel, s a "megkülönböztetés karizmájának" birtokosaként , mindezeken messze túl látnak, és azt figyelik, ami a mézes-mázos szavak mögött van. Azt, hogy a magukat kellető pártoknak mi a világnézete, mi a felfogása az örök, és változhatatlan természettörvényekről, az élet végső céljáról, a felnövekvő nemzedék oktatásának/NEVELÉSÉNEK (!!!) módjáról. No, meg a Nemzetről...

  Hiszem, és remélem, hogy ez a 20% lassan, de biztosan áthatja majd  mint a kevés kovász a tésztát, a jelenleg még a " panem et circenses"  színvonalán stagnáló másik részt is. Az ehhez vezető út  egyik zálogát én a gr. Széchenyi István által meghirdetett  "Kiművelt emberfőket!" program mielőbbi megvalósításában látom. De mindenekelőtt annak az örök igazságnak az elmélyítésében, megalapozásában, ami ekképpen íratott le;  "Tudom, kinek hittem."