HA NEM LESZTEK OLYANOK MINT A GYERMEKEK...

 Csatószegi Viktor

 

           "HA  NEM   LESZTEK  OLYANOK  MINT  A  GYERMEKEK..."

E héten elkezdtem felfrissíteni filozófiai ismereteimet a   "repetitio est mater studiorum " elvét követve, mert ugyebár más az, amikor az ember vizsgára készül, s más, amikor nyugodtan, elmélyülve, igazán magába tudja integrálni az anyagot. Eljutottam egy izgalmas, engem régóta foglalkoztató korhoz; a XIII. sz. ba, mégpedig a párisi Bölcsészeti Karon kirobbant hatalmas vitákhoz. Ezek centrumában  Brabanti Siger és Boethius Dacus  ( ő nem azonos  a VI. sz ban élt Boethius Severinusszal,)  álltak az egyik oldalon,  s velük szemben a középkor szellemi óriása, a Summa Theologiae szerzője; Aquinoi Szt. Tamás, vmint Páris érseke. A heves vita az Averroizmus és a tomizmus eltérő álláspontja miatt tört ki, a hit, és értelem, a "duplex veritas" , és még több, itt felsorolhatatlan tézisek körül. A lényeg; emberi értelemmel akarták megfejteni mindazt, ami ezen jó magasan felül áll... Dehát u.ez történt már az első századokban, pl. az ariánus, és a gnosztikus eretnekségek idején is. No, és mi változott  Descartes, Kant,  Hegel téziseinek publikálása körül? Semmi!  A filozófiatörténet  tkp. nem más, leegyszerűsítve, mint az élesre csiszolt elmék magasrendű, sokszor elvont síkon történő igyekezete az ÖRÖK TITKOK megfejtésére. Egymás téziseit támadó, azokat sokszor megdöntő emberi vélekedések sorozata, a  homo sapiens kezdetétől, napjainkig. Nincs megállás, nincs megnyugtató beteljesedés, célba érés. Az ember keresi a létezés értelmét, célját, felülemelkedve a részeken, az egyes szaktudományokon, EGYETEMES látásra törekedve. Nemrég olvastam ki Puskás Attila vaskos, tudományos igényességgel megírt könyvét, "A teremtés teológiája" címűt.
Végtelen sora mindannak, hogy kik, mit gondoltak, tanítottak a teremtett világ keletkezéséről, mi a kreacionizmus, az evolucionizmus kféle megközelítései, s hogy alakult a Tanítóhivatal megfogalmazása a századok folyamán. Stb,stb. Ha egy mondatban akarnám megfogalmazni, definiálni e művet, az így szólna: " A Genezis könyve első mondatának parafrázisa."  Értékes, széleskörű tudásról tanúskodó könyv!
Brabanti Sigertől, Puskás Attila prof. úrig  jutottam el... Igen, kell, szükséges mindaz, amelyekről fentebb beszámoltam,  (s amelyekről képtelenség lenne e helyen írnom, mert sok könyvtárnyi anyag,) hiszen filozófia     - a bölcsesség kedvelése/keresése-     nélkül nincs tartalmas, céltudatos emberi  élet, s a  teológia  rendszerezett  TUDOMÁNY,  integráns, elismert része a nemzetközi tudományos életnek.


DE  NEKEM     - SIT  VENIA  VERBO  -     MINDEZ  KEVÉS.  AMI  BETÖLT,  S  AMI  BOLDOGGÁ  TESZ;   "Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött  Fiát adta oda, hogy aki  HISZ  BENNE,  az  el ne vesszen, hanem  örökké  éljen."  (Jn. 3, 16.)  Személyesen, értem is történt ez az odaadás.
Milyen mérhetetlen szeretet!  A fán, ahol meghalt az Élet, ott halt meg a halál.

Tisztelem a filozófiát, továbbra is kutatom, tanulom, de  elkérem a gyermekség lelkületét, s ezzel szeretném  gyenge  kezemet  az  Úr erős kezébe rejteni.

(A  fentiekhez még annyit,    - vállalva azt, ami  a világ szerint bolondság, -    hogy  egyetlen kegyelmi pillanat alatt, a  Szentlélek általi közlésben ezerszer több bölcsesség kapható, mint ami az összes, emberi bölcselkedésben foglaltatik!)