Csatószegi Viktor
VIRÁGOS RÉT…
(Avagy; bibe, porzó, és klorofilizáció …)
Meghallgattam egy közismert zenetudós előadását. Magasröptű, szakavatott
elemzések, profi, analitikus képesség. Röpködtek a zenei szak-szavak;
anakruzis, utóka, solfeggio, szeptim akkordok, stb, stb. Elismerően
bólogattam, - nagyon tud. A végén mégis megkérdeztem magamtól; vajon
miért van mindezek ellenére hiányérzetem? Hiszen remekül felvázolt egy nagyon
fontos zenetörténeti korszakot, beszélt annak kiemelkedő zeneszerzőiről, a
kölcsönhatásokról, a jellemző stílusjegyekről. Felfrissítette régebbi
ismereteimet, sőt; elmélyítette azokat. Aztán kimentem gyorsan a konyhába, egy
pohár friss vízért. Aha, EZ hiányzott!!!
Már nagyon régen megfigyeltem, hogy akiknek kenyere a muzsika, akik "hivatásosak", bizony, annak a
veszélynek vannak kitéve, hogy számukra munkává silányul az a csoda, amit
zenének hívunk. ( A papok is ennek vannak kitéve, ha naponta nem
töltekeznek az Igével, a Szentség Kenyerével, s nem imádkoznak szívből. Persze, a sok fárasztó
próba, esetleg tanítás a zenei intézményekben, valóban embert próbáló
feladat. Igen, még a legmagasabb rendű hivatások is képesek
elszürkülni a napi forgatagban, ha nincs stabil lelki/szellemi
alap. Mindig szeretettel emlékezem vissza Pernye Andrásra, akinek európai
szintű, hatalmas tudása volt, szinte minden a kisujjában volt, ami a zenével
kapcsolatos. Zenekritikusként is kitűnt a tanítás mellett, és tán éppen
ezért láttam őt mindig, amikor a Zeneakadémiára mentem. (Izgatott
kíváncsisággal lestem a kritikáját, vajon megegyezik-e látásunk, véleményünk,
arról az estéről? Legtöbbször: IGEN...) No, őnála soha nem
éreztem a kiszikkadást, kifáradást! Ilyen ember volt még számomra Simon Albert, a felejthetetlen, Egyetemi
Színpadon tartott estjeivel.
Ha a botanikus kimegy kora reggel a Zemplén béli Makkoshotyka feletti rétekre, vajon bibéket, porzókat, szárakat lát-e, és a zöld szín szépsége helyett, a klorofilizációt észleli?
Köszönöm Uram, hogy ott, a zenei otthonomban annyiszor érezhettem át Pál apostol mondatát: "....hogy testben voltam-e, vagy testen kívül, nem tudom." Köszönöm, hogy annyiszor érzékenyülhettem el, és borulhattam le teremtésed csodálatos szépségei előtt a réteken, hegytetőkön, és tenger partokon!
IGEN, MERT ÚGY A MUZSIKÁN, MINT A TEREMTETT VILÁGON, TE RAGYOGSZ ÁT!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése