Csatószegi Viktor
Előre kell bocsátanom, hogy nem jellemző rám a schopenhaueri pesszimizmus, de megadatott nekem az éles szemmel való körültekintés ebben a világban. Az alábbi gondolataimnak részben személyes, részben pedig közvetett tapasztalatok képezik alapját. Ennek az életérzésnek már a
Prédikátor Könyvében megtaláljuk a nyomát, amikor így szól:
"Vanitatum vanitas." De most inkább szűkítem vizsgálódásom körét, és azt próbálom kimutatni, hogy a jó, és a rossz, egyszerre van jelen a teremtett világban, a természet minden szegmensében, de legfőképp; bennünk, emberekben, ahonnan ez a rontás kihatott az előbbire.
Hasadás, a legbelső gyökérzettől kiindulóan.
Esik az eső. Nagyon
kell, felüdülnek a növények, állatok, fejlődik a termés. Esik az eső. Árvíz,
otthonok, városok/falvak kerülnek víz alá, sok ember életét veszti.
Süt a nap. Érik a gyümölcs, simogat a melege, vízpartokon üdül a sok felnőtt és
gyerek, kacagás, feltöltődés. Süt a nap, fuldoklik a városok lakója a 35 fokos,
párás melegben, szenved a szántóföldön dolgozó gazda, a vasúti síneket
krampácsoló munkás, és sokfelé dühöngnek az erdőtüzek.
Esik a hó, képeslapok érzelmes hangulata, hóembereket építő, boldogan visongó
kicsinyek, elégedett parasztgazda, hiszen ez a hóréteg védi a földben szunnyadó
vetőmagokat. Esik a hó, elakad a közlekedés mindenütt, a szülni készülő
kismama, és az infarktusos beteg nem tud eljutni a kórházba. Beszakad sok ház
teteje a hatalmas súly alatt, több ember meghal.
No, és mit látunk önmagunkban, s másokban? AZ ÖSSZES EMBERI KORRELÁCIÓBAN? Vallom; itt fedezhető fel az a bizonyos
gyökerektől kiinduló, a kezdetektől fertőző rettenet, amit a világban élő
emberek nagyobbik fele nem ért, nem is akarja érteni, belevész az egyedi,
konkrét események, bajok szemléletébe, a rész-látásba. Keresi, kutatja ennek a
meghasadt állapotnak az okát a történész, a filozófus, a pszichológus,
a közgazdász és a szociológus, de választ , kielégítő, megalapozott
választ egyikük sem képes adni... Valójában, - már nem is keresik...
"Homo est SIMUL iustus et peccator." =Az ember
EGYSZERRE igaz, és bűnös. No, itt van a misztérium! Simul... Ahogy a szeretet, pillanatok
alatt is képes gyűlöletbe átfordulni, deformálódni. Ahogy a szépen, harmonikusan
induló emberi kapcsolatok (szinte minden
viszonylatában!!!) alapjaiban rendülnek meg, úgy a köz, mint
a magánszférában. Gyűlölködő pártok, (pars-partis=rész, részecskék.
Szilánkjai az EGÉSZnek...) Gyűlölködő szomszédok, kollégák, rokonok. Szomszéd országok. Fiú apja ellen, apa fia ellen emeli sarkát. Adott becsületszavak, leírt szerződések
lettek/lesznek megszegve, nyomukban gyilkos, pusztító szavak, és kések, revolverek... A
szívünk egyik kamrája szeretettel és szeretetvággyal, a másik indulattal,
sértődöttséggel, netán bosszúval van tele. Szuperbia, - humilitas.
Simul... Minden egész eltörött.
A fentiekben felsorolt szakemberek egyike sem tud elégséges feleletet kínálni ezeknek a
sebeknek az orvoslásához, csupán néhány
eligazító, iránymutató szempontot vázolnak fel. Pedig az egzisztenciális, személyes gyötrelmeinkkel birkózó legbelső énünk, SZEMÉLYESEN NEKÜNK SZÓLÓ VÁLASZÉRT
SIKOLT! Igen, akkor, amikor Heideggerrel együtt
kiáltjuk egy ránk szakadó, sötét órában;
"Miért van egyáltalán valami, miért nincs inkább a semmi?" Mysterium entis...
Szeretném most - mint
régen a doboló, falusi kisbíró,- kikiáltani, hogy a történelem kezdetétől, a
mai napig, EGYETLEN BIZTOS válasz
adatott számunkra; Jézus Krisztus!
Ő aztán valóban szenvedett, megaláztatott, de Ő az EGYETLEN, akiben nem volt, és nincs hasadás, kettősség, az igaz, és szent. Semmi, és senki, sem filozófia, sem a keleti önmegváltó szisztémák, sem a hatalmasok,
sem a pénz nem segítenek a fentieket megérteni, és meggyógyítani. Mert senki másban nincs üdvösségünk (egészségünk, célba jutásunk,) mint Jézusban. Minden Őt igazolja, az anyagi, és a szellemvilág, a teljes kinyilatkoztatás, és - igen!!!-
a valódi, tiszta, ideológiáktól mentes tudomány is.
Végül, ide írom a fenti, húsba vágó, gyötrő kérdésre a számomra valós bizonyosságú választ arra, meddig tart a széttöredezettségünk, a mindenek kettéhasadtsága. Íme az üzenet Szt. Pál apostoltól, az Efezusiakhoz írt levelének első fejezetéből, a 9 -10. versben:
"ELHATÁROZTA UGYANIS, HOGY AMIKOR ELJÖN AZ
IDŐK TELJESSÉGE, KRISZTUSBAN MINT FŐBEN, ÚJRA
EGYESÍT MINDENT, AMI VAN A MENNYBEN, ÉS A FÖLDÖN."
Érted ezt? ÚJRA EGYESÍT!!! A te, és az én bűn által kettészakított, nyomorúságos mivoltunkat. Borulj le még ma, az EGYETLEN HATALOM, és az EGYETLEN SZERETET előtt, a kereszt alatt. (Én már leborultam... Csodálatos békesség, és már itt, előíze, a hasadás gyógyulásának.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése