Csatószegi Viktor
TŰNŐDÉS A DÚR, ÉS A MOLL HANGNEMEKRŐL...
Különös szokásom alakult ki az utóbbi hetekben, a CD lemezeim hallgatása kapcsán; a Bach, Vivaldi, Mozart stb. művek adagio, andante tételeit szólaltatom meg egymás után, s lehetőleg ezeket is a moll hangneműekből. A kemény, hangos fortissimókat, és a dúr hangzást valahogy kerülöm mostanában... (Azok odakint amúgy is harsognak.)
A belső világunk, s a hitünk is két, egymást kiegészítő részből állnak: az ingyen kegyelemből, a kiválasztottságunkból adódó IGEN a hívásra, a megtérés csodája. A misterium fidei... A csoda. Az emberi értelem eddig nem képes eljutni, ennek a határáig elvezet a filozófia, az "ancilla theologiae." Ideálom; az értelmes, a szükséges tudással megalapozott hit. A filozófia első lépcsőfokait a tudományos, formális logika képezi, ez csiszolja az agyat olyanná, hogy később, a teológia elvontabb igazságait képesek legyünk befogadni. DE! : ez csak részecske, csak eszköz, nem pedig cél!!! Jajjjjjj nekünk, ha a formális, a laboratóriumi logikát, a szillogizmusokat céllá, mintegy bálvánnyá tesszük! Ha minden érvünk ezen a síkon reked meg, s másból sem áll, mint kemény - dúr hangnemű - tételek folyamatos idézgetéséből, figyelmen kívül hagyva a teljes embert, a holisztikus látást, a lélek finom rezdüléseit. Mindig "megfagytam," ha effélékkel találtam magam szemben. Aquinói Szt. Tamásnál aligha akad nagyobb filozófus, ahányszor olvastam őt, tanultam róla, csak ámulni, áradozni tudtam. Mégis, mégis a himnuszaiért szerettem meg.... Azokért a moll hangneműekért, szeráfi szárnyalásokért. A Zeneakadémia professzora tanítványa MELLÉ ül, ráfigyel, s ha az a klaviatúrán mellé üt, vagy nem úgy frazeál, ahogy a mestere elvárná, akkor leállítja, s csendesen elmagyarázza a további lépéseket. Nem csap a kezére, s nincs nála nádpálca sem...
A házasságtörő asszony maradt már csak ott, távolabb Jézus ült, s valamit írt a porba. (Istenem, de jó lenne tudni, hogy mit írt, de ezt még a pápák sem tudják.) Felemelte fejét, ránézett a megalázott asszonyra, és kimondatott az absolutio; "...én sem ítéllek el téged." Sic. Mollban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése